Október 29. Szombat

Kora reggel bementem a kórházba, levették a gipszemet, és tádáám, újra új vagyok. Szuper érzés.
Meg is érkezett az eső, de még milyen! Imádom! :) Csak úgy zuhogott. Dannel úgy döntöttünk elmegyünk sétálni, esőben. HIHI. Mégse mehetünk napsütésben, amikor esik az eső.
Bementünk Bob kávézójába, de Dant elhívták a barátai mert valami összeröffenés lesz, valami "fiús" dolog, eleinte nem akart menni, de rávettem, hogy menjen.
-Hazakisérjelek?
-Nem, nem kell, még maradok.
-Rendben.
Adott egy csókot, és elment. Rendeltem még egy forró csokit, és egy szelet tortát. Már régóta nem kávézó, itt mindent lehet kapni. Süti, kaja, alkohol, üditők, kávé, kapuccsinó. Csak a név ragadt meg, Bob apja, aki szintén Bob volt, még ő alapította ezt a kávézót. Az ifjabb Bob pedig az apja emlékére nem változtatta meg a nevet, sőt, id. Bob kedvenc ételét, és italát róla nevezte el. Nekem is ilyen fiam kell, hogy legyen. :)

-Jane?! - szólt mögülem a hang, és éreztem, hogy haza kellett volna mennem Dannel.
Ki más lehetett, Jake, egyszerűen elkerülhetetlen. De szerintem csak én botlok bele mindig. :S Persze, én vagyok az aki esőben kimozdul otthonról, meg ezek szerint ő.
-Mizu? - leült elém.
-Semmizu. -ajj lépjen már le.
-Zavarlak?
-Áh, nem, dehogy.
-Oké, akkor maradok. - hatalmas mosoly az arcán. Kénytelenül is elmosolyodtam. -Mit keresel itt egyedül? Hol van Dan?
-Elment.
-Akkor még jó, hogy jöttem. - újra mosoly, istenem, hogy tud ilyen jóizűen mosolyogni, ilyen szürke esős időben?
-Igen. - mosolyogtam én is
-És? Hogy mennek a dolgok Dannel?
-Jól. Szeretek vele lenni, és istenien csókol.
-Hmmm, azt hiszem az utolsó infó nélkül meglettem volna.
-Vicces, kedves és minden ami csak lehet, annyira jó vele lenni, kár, hogy el kellett mennie. - Ez mind igaz volt, de nem hiszem, hogy elmondtam volna Jakenek ha nem vagyok kiváncsi a véleményére, és a reagálására.
-Hmmm - újra ez a tipikus Jake-hmmm.
Nem szóltam semmit, vártam...
-Mattel találkoztál?
-Találkoztam vele, és modell lett valahogyan. Rejtélyes módon.
-Eljössz sétálni? - már állt is fel, vette a kabátját, és nyújtotta a kezét felém.
-Igen.

Mivel Jake-nek se, nekem se volt esernyőnk, éreztem, hogy tuti megfázok.
-Volt már úgy, hogy úgy érezte, ennél boldogabb nehezen lehetne? - kérdeztem Jaketől miután már 5-6 perce egymás mellett sétáltunk.
-Igen, éreztem.
-És nem félt tőle?
-Attól, hogy boldog vagyok? Miért kellett volna?
-Mert mi van akkor, ha csak ennyi boldogság jut az életben?
-Akkor minden percét kiéleveztem volna.
-Volna?
-Igen, mert érzem, hogy még csak ezután jön az igazi.
Ránéztem, mintha egy nyitott könyv lennék előtte, és úgy olvasna. Viszont én annak ellenére, hogy éreztem az igazi közeledtét, féltem. A gondolataimba estem, Jake megállt egy pillanatra, fogalmam sincs miért, alig vettem észre, csak annyit fogtam fel a következő percekből, hogy kiléptem az útra egy kocsi elé, Jake visszarántott, és felébredtem a gondalataimból. "Éreztem az igazi közeledtét"...
Senki nem volt az úton, már szinte teljesen kigyalogoltunk a városból, sehol egy lélek.
Jake átkarolta a derekamat, mikor visszahúzott az autó elől, rámnézett féltő szemeivel, végignézett rajtam egyben vagyok-e még, én végig csak a szemeit figyeltem, és láttam benne, a meggyugvást, miután látta, hogy minden rendben.
Egyszerűen nem tudtam levenni róla a szememet, az eső meg csak csobogott körülöttünk.
Jake közelebbhajolt, és megcsókolt. A nedves ajkai összefortak az enyéimmel.

Nekem kell hamarabb véget vetnem, de Jakenek hamarabb sikerült. Buszmegálló volt a közelben, odarohantam, és leültem a padra, Jake utánamfutott, és leguggolt elém.

-Meg kell, egyeznünk, hogy ez a csók soha nem történt meg.
Kicsordult a könnyem, sírtam.
-Nekem is nehéz, de meg kell tennünk. Ez a csók nem történt meg. Mondd!
-Oké...
-Jane!
-Oké...Ez...a csók nem történt meg.
Felálltam a padról, és elrohantam, futottam, ahogy csak tudtam. Anya már halálra izgulta magát, hol lehetek, mert látta Dant hazafelé sétálni. Pedig alig telt el fél óra. Átkozott félóra!

-Jane! Hol voltál? Tiszta víz vagy! Menjél és vedd le a ruháidat, és öltözz melegbe!
-Rendben...

Átöltöztem, és az ágyban olvastam, vagyis próbáltam volna olvasni. De állandóan csak az jutott eszmbe, hogy "ez a csók nem történt meg, mondd!". Nem is tudom mikor, de elaludtam.

Október 30. Vasárnap
Felmentem MSN-re, szerencsére Em fent volt.
El kell neki mondanom, inkább elmegyek hozzá.

*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
Szia!
~~~~Em~~~~~ KISS THE GIRL ME üzenete:
Szia!
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
Ráérsz? Átmehetnék? :$:S
~~~~Em~~~~~ KISS THE GIRL ME üzenete:
Persze! Gyere! :)
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
Oké, akkor 15 perc, és ott vagyok, szia, pux
~~~~Em~~~~~ KISS THE GIRL ME üzenete:
oks, szia

Ahogy mondtam, 15 perc után már Emék ajtóján kopogtattam.
-Szia!
-Szia! Gyere be! Nincs itthon senki, anya nem rég ment el, szerintem majd csak órák múlva jön haza.
-Oké.
Em leült a gép elé, ő az egyetlen aki ha otthon van, akkor is a barátaival beszél. Nem hogy kikapcsolna egy kicsit. Most is irtak neki 3an vagy 4en. Én lefekeüdtem az ágyra. Csak azt hallottam, hogy pötyög a gépen.

-Felkészültél a hajfestésre? - mondtam egyszerűen, gondoltam úgy se hallja meg.
-Micsoda?! - fordult meg lendülettel? - Megcsókolt?! Te. Jó. Ég! Úristen! Nem gondoltam volna, hogy, tényleg megfog!
-Dehogynem gondoltad, akkor nem fogadtál volna, mert a te hajad szinén múlt volna. 
-És, milyen volt? És most miért vagy ilyen nyomott?
-Azt mondta, hogy Meg kell, egyeznünk, hogy az a csók soha nem történt meg.
Em nagyon csodálkozott, de most, hogy így kimondtam, igaza volt Jakenek. De mégis bántott.
-De Em! Fesd már be te is a hajadat! Olyan hülyének fogok kinézni, hogy csak úgy befestetem. Nem?
-De. XD
-Ne nevess, inkább festesd be te is! Elmegyünk Carolhoz, ő befesti.
-Nem dolgozik vasárnap.
-Jóhogy, senki nem dolgozik vasárnap. - vágtam rá.
-De-dee, az én Julian barátom.
-Az unokatesód?
-Így van. - helyeselt Em.
-Bocsi a kérdésért, de ő nem...izé...tudod...? 
-De, meleg.
-Hány éves is?
-18. Felhívom.
Hát, őszintén szólva, nem igazán bíznám a hajamat egy Em-unokatestvérre. De már késő.
Elmentünk Julianhez.

-Sziasztok lányok :) - köszönt J
-Szia J! - köszönt vissza Em.
-Kinek lesz a festés? - érdeklődött
Nem is figyeltem, körbenéztem a házon.
-Mindkettőnknek. - válaszolta Em.
Erre megálltam, ránéztem Emre és csak mosolyogtam.
-Kinek milyen szinű lesz?
-Nekem sötétbarna, Janenek szőke.
-Hajszín-csere lesz? - nevetett
-Igen. :) - mondtam.
-Miért?
Ránéztem Emre, ő nem mondott semmit.
-Fogadást tettünk.
-:O Dobjátok le a cuccotokat, veled kezdjük Jane! - mondta J
-Oké! - le is ültem a székbe, nagy tükröt tett elém, odahozott minden kis dolgot.
-Miféle fogadás volt? - kérdezett újra
-Emmel fogadtunk, hogy ha a tanárom megcsókol 2 héten belül befestetem a hajamat.
-Te jó ég! Akkor ezek szerint megcsókolt!
-Igen.
-De akkor Em miért festeti a haját?
-Mert megegyeztünk a tanárommal, hogy a csók nem történt meg.
-De ezek szerint mégis. Milyen romantikus. :) - mosolygott J

Pár óra múlva már mind a ketten készek voltunk. Istenem, milyen furcsa! Szőke hajam van.
Hazamentünk, Em is, én is.
Anyának teljesen leesett az álla, ugyanis elfelejtettem neki szólni. Látszott, hogy örült neki, hogy ennyire beavatom. Davenek tetszett :)

Holnap avatáááááááás =P.

Október 31, Hétfő
Azt hiszem, idő kell míg megszokom a saját hajamat. Még tegnap irtam SMS-t Dannek, hogy jöjjön errefelé, mert mutatok neki valamit. Kiváncsi vagyok, mit fog szólni a hajamhoz.Dan már kint állt az úton, siettem én is.
-Jane! Szőke? - ámuldozott Dan
-Nem tetszik?
-Gyönyörű vagy.
-Köszi.
-Miért festetted be? Van rá valami ok?
-Ömmm, hát, nincs.
Em is épp akkor ért elénk, látszott Danen, hogy egyik ámulatból esik a másikba.
-Te is Em?! - már nevetve
-Nem tetszik Danny-baby? - illegette magát Dan előtt, ne értsétek félre, viccből.
-Alanyos vagy, drágám. - ment bele a játékba Dan.
-Nah, de kéééérem, én vagyok itt a legszebb. - tört elő az egóm.
-Az biztos. - tért vissza Dan, és egy csókot adott.
-Dúúúúúl a lááááááv. - nevetett Em.

Mindenki nagy csodálattal fogadta az új hajunkat Emmel. Csodálkoztak mi vihette rá Emet, hogy a különlegesen szép, szőke haját befestesse.
Még jó, hogy megtartják az első két órát! De kérdem én, minek?!?!
Angol órán, Jake láthatóan többször is megnézte a hajamat. De egy szóval se méltatta. Nem nagyon figyeltem, hányszor, és hogyan néz minket Jake, teljesen el voltam foglalva, a levelezéssel, Emmel. :)

EM -WIIIIIIIII! ma lesz az avatás
ÉN - azt se tom mi lesz benne :S
EM - ??
ÉN - nem voltam múlt héten, sok ész XD
EM - ja, télleg
ÉN - nem akarod leirni?
EM - most?
ÉN - jah, miért?
EM - majd meglátod, még a végén elmondod Jakenek, és őt is avatjuk, nyehehehe
ÉN - dehogy mondom, úgy tünik egy ideig nem fog hozzámszólni, áhh
EM - nem neked nem kéne hozzászólni
ÉN - de! épp ezaz! nem én csókoltam meg őt, forditva!
Nagyon úgy tünt, hogy Jake észrevett minket, felállt, körbe járt. Em időben eltüntette az irományunkat, én pedig "folytattam" az angolt.

Köv óra biosz, de nem csináltunk semmit, a tanár próbálta kihúzni belőlünk mit fogunk csinálni.
Éééééés elérkezett az idő! Ilyenkor jó, hogy hatalmas tornatermünk van =)
Nagyon tetszettek a feladatok, pl.:vizipisztolyba lett töltve vizfesték, persze vizzel. Az egyik fogta a vizipisztolyt, a másik gyertyát fogott, és el kellett oltani. LOL Szerencsétlenek voltak. :) De legalább nevettem :)

Az avatás végén mindenki az El Inezbe vette az irányt. Szerintem az egész osztályom ott volt. Najó lehet, Leila, Carl és George nem jött, de rajtuk kivül mindenki. Ők nem valami partizós fajták. Én se, de nem vetem meg a jó társaságot. HIHI

Leültünk egy páran az asztalhoz, de mindenki csak arról beszélt, hogy miért festettem be a hajamat. Próbáltam volna mellőzni a témát, szerencsére akkor futottak be a tanárok. Érdekes lesz, tanárokkal partyzni. Hehe.

Titkon azért vártam, hogy Jake is jöjjön, de csak nem jött. Legalábbis nem a tanári bandával. :S Amikor már fél órája is volt, hogy mindenki befutott, akkor lépett be Jake.

Újra rám terelődött a téma, de szerencsére Danre, arra, hogy miért és hogy jöttünk össze. Dan megcsókolt, és csak annyit mondott, hogy "Mert Ő az én Janem" Csók-csókot követett.

Dan fizette a következő kört, de kiment a mosdóba, szóval, nekem kellett a körért kimennem a pulthoz. Oldalra tekintettem, ahol Dant és Jaket láttam a férfi mosdó előtt. Hangokat nem hallottam, annyit láttam, hogy Jake megüti Dant. Gyorsan visszaraktam a tálcát a pultra, és odaszaladtam. Dan addigra felállt a földről, próbáltam volna megállitani, de csúnyán rámnézett, és elment.

-Mit tett?! - kiabáltam Jakere. Csak ő hallhatta, a zene hangosan szólt a klubban.
Jake nem szólt semmit.
-Mi ütött magába?! Mit mondott neki?
-A csókot. - csak ennyit mondott, halkan, mégis meghallotam. Teljesen ledöbbentem.
-Tessék? - mintha nem hittem volna el, mit mond.
Nem vártam meg a válaszát, láttam, hogy a keze erősen vérzik.
-Maga nem normális, már bocsánat. - betoltam a lány wc-be. Szerencsére senki sem volt ott. - Üljön fel a mosdóhoz. - addig kiszaladtam a táskámért. A többieknek csak annyit mondtam, hogy pillanat, mosolyogtam nevettem. Mikor visszatértem a lány wc elé, újra elfogott a komorság.
Beléptem, bezártam az ajtót. Elővettem a dolgaimat, és elláttam Jake kezét, láttam, hogy nem csak egyszerű ütés nyoma volt, ott. Talán üveg vághatta el.
-Mi ez itt?
-Semmi.
-Mit csinál?! Mi ez az egész?
-Tényleg semmi.
-Áh! Szerintem is semmi, hogy két napja megcsókolt, most pedig leüti a barátomat.
-Milyen jó, egyetértünk. - mosolygott
-NEM! Nem értünk egyet. Maga is más, és én is más vagyok szerencsére, és ezért nem kell egyetértenünk.
-De Jane!
-Semmi, hagyjon oké? Már semmi baja a kezének. Mehet is, vége a rendelésnek.
Jake leszállt a mosdók mellől, de én elfelejtettem arrébb állni, újra olyan közel kerültünk mint akkor. Megpuszilt az arcomon és csak annyit mondott, tetszik a hajad.

November 1. Kedd
Mindenszentek napja. Szerencsémre nem kell sulbia menni. Gondoltam átmegyek Emhez, de ugye ien "ünnep"féleségekkor nem szoktunk másokat zavarni. Mi csak apához szoktunk kimenni a temetőbe. 5 éve halt meg, a munkahelyén műhiba miatt. Szegény Dave nem is ismerhette. Én alig voltam 14 mikor meghalt. 3 hétig nem mentem iskolába, egyszerűen leirhatatlan fájdalom volt.
Gondoljunk vidámabbra ;) Csak az a baj, hogy mostanában elég kevés vidámság van az életemben. :(

November 2. Szerda
Ohh, egy hét múlva őszi szünet. Nemhogy egy héttel hamarabbra rakták volna, és egyben lett volna a tegnapival. Igy most ma is kell menni, és még 5 nap suliban.
Ma nagyon nyűűűűgös voltam. "Senki ne szóljon hozzám" napom volt. Délután MSN-en irt Matt:

Matt üzenete:
szia Janie! :)
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
szia =)
Matt üzenete:
mizujs mostanában? :)
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
velem semmi különös
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
de láttam h te szakállat növesztesz, és modellkedsz!
Matt üzenete:
dehogy modellkedek! csak megkért Lara, hogy csinálhasson pár képet
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
aham...
Matt üzenete:
téged viszont nem látni gyakran.
Matt üzenete:
a barátoddal lógsz?
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
honnan tudod h van barátom?
Matt üzenete:
mert van? :D nemtudtam, csak gondoltam megkérdezem
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
van HIHI
Matt üzenete:
ki az? *huú*
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
Dan, egy osztálytársam.
Matt üzenete:
komolyan? az osztálytársaddal jársz?
Matt üzenete:
az én osztályomban már házasok, vannak akik csak járnak :D
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
:D lol, am. igen, az osztálytársam.
Matt üzenete:
és nem különös? egy olyannal járni akit már évek óta ismersz? mármint ne érts félre, hogy 2 hónapja ismert pasikkal kéne járnod, csak biztos nem úgy gondoltál erre Dan fiúra mint leendő pasid, vagy mégis?
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
de, különös, de ez benne a jó, hogy nem 2 hónapja ismerek (mint egyeseket :@) hanem évek óta :)
Matt üzenete:
te rám céloztál? :D
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
nem :D
Matt üzenete:
*huú* kire? :D
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
tudsz titkot tartani? :-*
Matt üzenete:
de még mennyire
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
akkor jó, mert én is próbálok HIHI
Matt üzenete:
neeeeee! ne csináld ezt! kifúrja az oldalamat a kiváncsiság! megölsz ha nem mondod el!
Matt üzenete:
vagy... mondj csak részleteket róla!
Matt üzenete:
kérlek Janie :)
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
Jake-nek hivják
Matt üzenete:
és járni akar veled?
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
neeem! dehogyis! isten ments! mégcsak az kéne. gyűlölöm...és mégis
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
na mindegy, nekem most mennem kell, át kell adnom a helyemet az öcsémnek :)
Matt üzenete:
ne menj! Dave amúgy is fiatal a gépezéshez.
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
szerinte nem az.
Matt üzenete:
folytasd.
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
találkozzunk
Matt üzenete:
oké, hol?  a park?
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
ott túl sokan vannak. menjünk a templom mögötti sétányra. 20 perc múlva, ok?
Matt üzenete:
ok
*Jane - {who am I fooling?!} üzenete:
szia (K)
Matt üzenete:
szia (K)

-Szia - köszönt rám Matt
-Szia!
-Leülünk?
-Aham.
Leültünk az egyik padra, voltak egy páran a sétányon, de a parkban tuti többen lettek volna. Mégse sajátithatom ki magamnak a sétányt.
-Szóval, ki is az a Jake?
-Senki. Különös, Jakenek rólad beszéltem, még régebben. Azt hiszi beléd vagyok esve.
-Komolyan? - mosolygott Matt - És van rá oka?
Meglöktem egy kicsit, és nevettünk. Bolond XD
-Nincs =).
-Szóval...Jake...ő - kezdte újra Matt
-Ő egy...izé - most tényleg mondjam el? Kit érdekel Jake? Najó Matten kivül...
-Jó...hagyjuk a témát. Mesélj mi van veled mostanában :)
Nem válaszoltam...
-Jake van veled mostanában. - mosolygott. - Értem...
-Nem lehetne, hogy csak üljünk? Csendben, egymás mellett? :)
-De. -Leült a padra. Eddig a pad tetején ültünk.
Leültem én is mellé.
-Van egy ötletem. Tudom, elég soká lesz téli szünet, deeee...Mit szólnál egy utazáshoz?
Értetlenül néztem Mattre.
-A húgom és a családja Kanadában él, Ottawa-ban.
-Neeeeeem...
-Várj! A jegy már megvan.
-De téged várnak, nem? És amúgy se, nem.
-Nem szeretnél Kanadába menni?
-Így nem.
-Hogy?
-Hát...úgy hogy...De hogy hogy már a jegy megvan?
-Mindig veszek, de idén programom lesz. Sajnos, és nem tudok menni. Egész téli szünetben el leszek havazva =) Ha anyukád beleegyezik, elmész?
-Ismeretlen emberekhez?
-Majd megismered őket. Tudom, hogy bizalmatlan vagy. Vigyáznak majd rád.
-Még gondolkodok rajta.
-Persze.

Nem folytatódott tovább a beszélgetés, sokáig ültünk ott, Matt a kezét kitárta hátradölt, és a pad támlájára fektette. Kezdett hűvösödni, nem maradhattunk. Matt hazakisért.

November 3, Csütörtök
Mondtam már, hogy utálom a csütörtököket? Utálom a csütörtököket. Mrs. Woodhouse megint kitolt velem. Pedig csak egy kicsit késtem.
Ki gondolta volna, hogy olyan sokáig tart megszárítani a hajamat? :S És persze, ki nézi ilyenkor az időt? Sietni kell és kész, de mégis késtem.
Még reggelit is kellett vennem az olasz pékségben. Az a vén Woodhouse most se vett volna észre, hogy belógok, ha Allison nem szól.
-Tanárnő! Ugye még mindig büntetik ha valaki késik?
Értelmetlen fejjel néztem Allisonra mit csinál, és amilyen gyorsan tudtam átdobtam Emen a táskámat, és épp léptem volna át rajta amikor tanárnő is felnézett. Nagy szemüvege alól karikás, az évek alatt meggyötört szemek néztek rám.
-Hol késtünk Ms. Mills? - szögezte hozzám a kérdést, s közben ölbe fonta kezeit.
-Elnézést! - fordultam meg gyorsan felé, majd még gyorsabban vissza, és átléptem Emma mögött, és lehuppantam a helyemre.
Nem érdekelt a földrajz. A ruhám alatt áthúztam a fülesemet, bedugtam a fülembe, ráengedtem a hajamat, és hallgattam a zenéimet. Mégis kit érdekel a földrajz, kora reggel, első órában?
Szokásomhoz híven, most is átpihentem az első három órát, bár tesiből elég nehéz volt, bár a röpi a kedvenc sportjaim közzé tartozik. Mondjuk a kedvenc sportom közé elég sok tartozik. :)

November 4, Péntek
Végre! Péntek! Minden pénteket nagy sóhajjal inditok, már csak egy nap! Sikerült időben beérnem az iskolába, a tegnap kivétel volt. Miért van az, hogy ahány csoport van, mindig közösbe került Allisonnal? Képzeljetek el egy tipikus Barbie-lányt. Csak ő még rosszabb. Néha rájön valami érdekes viselkedés, ami még engem is meglep, de utána mindig megfogadom, hogy ez a lány újat nem tud mutatni. Ennyi volt korábban, most is ennyi, és kétlem, hogy valaha, is több lenne. Nem akarok rosszindulatú lenni, de elég különös egy lány. Van amikor jó kedvében van, és mindenkinek segít, mintha korábban nem is ő lett volna a Te Hogy Mersz Hozzám Szólni-Allison.
Sok fiúnak tetszik, de nem úgy, hogy csórgatják utána a nyálukat, csak szolidan. Mindenki tudja, hogy kiknek tetszik Allison.

November 5, Szombat
Egész nap zuhogott az eső, ígyhát kénytelen voltam, otthon kipihenni a hetet. Megnéztem a sorozatokat, amit a héten kihagytam. Doctor Who, Grey's Anatomy, Ugly Betty.
Ne szóljon be senki, én szeretem ezeket a sorozatokat. Aki valaha is látott egy részt a sorozatokból és nem tetszett neki, na az dumálhat. A többi tsssss! Úgyhogy ezzel telt a napom. Délelőtt sorinézés, délután olvasás. Gabriel Garcia Márquez : Szerelem a kolera idején. Annyira jó könyv. Ha van lehetőségetek olvassátok el ti is.
"...már csak áttetsző mandulaszemek maradtak meg, ésa  vele született büszkeség, de amit a kor elvett tőle pótolta a jelleme."

November 6, Vasárnap
Olyan jó történet olvastam. A címe hazudós. Arról szól, hogy a fiú, a hazudós és barátai mindig összeülnek, és a barátok kiváncsian várják, milyen hazugsággal áll elő a fiú, és mindig nevetnek rajta. Egy nap aztán jön egy lány, akibe a fiú beleszeret, a lány viszont nem hisz neki, mert tudja, hogy a fiú hazudós. A fiú mindig nagyokat mond neki. A barátok mind nagy szerelemnek hitték, de aztán a fiú eltűnt, nem jött többet, csodálkoztak, hova mehetett. Évekkel később, a háború után az egyik fiú a baráti társaságból, a házak között ment, amikor meglátta a lányt, immáron felnőve, körülötte a fia szaladgált, sokáig nézett befelé, és amikor a lány megismerte, gyorsan behívta, beszélgessenek.

 Idézet a történetből:
"A múlt nyáron, sötét éjszakán, egy kékfényű, huncut kis csillag lecsúszott az égről. Magasról jött, és fényes csíkot húzott a sötét égre, hogy visszataláljon. Egy tó tükréhez ért le, és ámultan látta magát benne. Fölkapaszkodott a sásra, hintáztatta magát, és boldogan kacagott milyen szép is ő.
Teknőc hátán béka evezett arra, és fölkavarta a sima vizet. Mérgesen zavarta el a hintájáról a csillag, de a béka nem ment. Csónakjával ott keringett előtte, lágy hullámokat hajtva a sás alá.
Én egy karcsú fűzfa kinyúló ágán feküdtem, és hallgattam őket. Beszélt a fácán, meg a csalogány is, rikoltozott a sokszínű páva, csak a halak tátogtak némán, merev szemmel figyelve az eseményeket.
Éreztem a hajnal megborzolta a hajamat, előbúlt álmából az árnyék, reggel lett. A kis csillag fölnézett az égre, de nem látta a csíkot mert a nap letörölte. Leszálltam a fáról, a sáshoz mentem, de a csillag már nem élt.

[...]Aztán összekavarodott a világ, és a háború kemény ökle ellopta tőlünk a teret, és elveszett a fiatalságunk is. [...] Mikor benéztem az egyik kerti keritésen, megláttam a lányt. [...]Aztán a régi emlékek következtek. Sorba vettük a régi társaságot, ki él, ki nem, kiből mi lett.
-A hazudós? - mondta elgondolkozva - Nem hallottam én sem róla. Talán meghalt.
[...] A kisfiú szaladt hozzánk, rózsaszinű ujjacskáját föltartva, mintha ezzel is vádolná a tüskét ami felkarcolta. Keservesen sírt a mama ölében, aki magához szoritva dajkálta, és apró csókokkal hintette be a kerek kis kobakját.
-Mesélj! - szipogott a gyerek - Meséld el a szépet, hogy elmúljon.
És a mama gyöngéden ringatva őt, csöndesen hozzákezdett.
-Valamikor régen egy kékfényű, huncut kis csillag lekúszott az égről. Magasról jött, és fényes csíkot húzott, hogy visszataláljon..."

November 7, Hétfő
Nem irtam korábban, de Jake nem mondta el Dannek, hogy mi történt. Vagy Dan nagyon jól tetteti, hogy nem mondott neki semmit Jake. De az látszódik rajta, akárhányszor szóba kerül bármelyik tanár, hogy egyből Jake-re gondol, és hogy hogy leütötte őt. Múlt héten még haragudott egy kicsit, hogy nem utána futottam, hanem Jakehez mentem, de megértettem vele, hogy meg kellett beszélnem vele.
Irodalomórán sikerült annyit beszélnem Kristinnel, hogy elültetett melőle a tanár, és most egy agyilag nulla gyerek előtt ülök, aki állandóan szólogat, piszkálja a hajamat.
De mindegy, Kristinnel folytattuk a beszélgetést Bluetoothon. Szegény tanár, észre se vett semmit, ugyanis az utolsó előtti padban ültem, a falhoz dőltem, és csak irogattam.
Elég sokaknak be volt kapcsolva a bluetooth-sza, lehet őket is annyira érdekelte az irodalom mint engem? =)

Nem mondod el miért festettétek be a hajatokat Emmel?
Feladó: <3 Kristin <3

Nincs oka.
Feladó: *Janie

Dehogynem, naaa! Mondd már el, most miért titkolózol?
Fealdó: <3 Kristin <3

Fogadás volt. A neten kötöttük. Em, Nora, Flora, és én.
Feladó: *Janie

Komoly?! És miben fogadtatok?
Feladó: <3 Kristin <3

Abban, hogy Nora nem bírja ki két hétig pasi nélkül.
Feladó: *Janie

És betartottátok a szavatokat?! lol
Feladó: <3 Kristin <3

Csengettek. Odamentem Kristinhez, és megeskedtem, hogy ne mondja el senkinek, végülis egy hazugság mégse tudódhat ki, de még így is jobb, mintha az az igazság jutna a többiek, és főleg Jake fülébe.
Leültünk ebédelni Emmel, később odajött Marie, Jessica és Allison. Mi?! Allison egy asztalnál velem? Gyorsan felálltam.
-Hova-hova Janie?
-Lehetőleg minél távolabb.
-Hallottam miért festetted be a hajadat.
Ez igen! Igy mondok el bármit is Kristinnek.
-Remek.
-De én nem hiszek neked.
-Ok.

Egyszer úgy leégetném mindenki előtt. De miért legyek olyan szemét mint ő?!
Elmentem még a büfébe, vettem 2 dl narancslevet, épp mászok ki a büfé előtti tömegből, szerencsésen kiértem. Hátulról a nevemet hallottam, gyorsan megfordultam, de kár volt mert, nekem jött valami idióta. Felnéztem, és Jake állt ott. A narancslé a szép fehér pólómra ömlött, de azért Jake se maradt ki a jóból.
Körülöttünk mindenki nevet, na szép. Em felé néztem, de láttam, hogy ő még mindig Mike-kal beszélget. Mi van kettőjük közt?! ^_^
Felmentünk Jake-kel a takaritőnőhöz, aki adott két bő pólót.
-Köszi a narancslét! Finom volt. - mosolygott Jake
-Majd fizetheti. ;) Na, de most ne nézzen ide!
Megfordultam, levettem a pólómat, és fel az újat. Visszafordultam Jakehez, és láttam, hogy az ajtóhoz dölve mosolyog.
-Maga nem fordult el!
-De!
-Nem!
-Gondolatban elfordultam.
-Ahh! Perverz!
Jake csak nevetett. Hozzávágtam a saját pólóját, és mentem volna ki az ajtón, de megállitott.
-Elfordultam.
Hittem neki. Mindent elhiszek annak a két varázslatos szemnek!

Lefutottam a lépcsőn, amikorra leértem Jake akkor ért a lépcsőfordulóhoz.
-Em! Megyünk??? - kérdeztem, kissé erőlteljesen. Egyrészt azért mert szerettem volna megszabadulni Jake tekintetétől, másrészt pedig, kezdett zavarni, hogy susmutolnak Mike-kal.
-Hova?! - kérdezett vissza Em.
-Ahh! Hova?! Haza!
-Várjál már egy kicsit.
Jake halkan lelopózhatott a lépcsőn, ugyanis már csak azt vettem észre, hogy az első lépcsőfokon áll, és odasugja, hogy
-Hoppá...
Szinte megijedtem a suttogó hangjától, de gyorsan erőt vettem magamon, és gyorsan odafordultam hozzá.
-HOPPÁ?!
Mr. Hawkins és Mrs. Lee állt a tömeg szélén, akik mind a másik csoportból lévőkre vártak. Mrs. Lee odalépett hozzám, és egy papírt nyomott a kezembe, és annyit mondott, hogy "Várunk". Láttam a többiek is kaptak ilyen papirt, köztük Em is.
A tömegen át egyszerre néztünk egymásra Emmel, és olyan "wtf" fejet vágtunk. =D
A lapon ez állt:

Kedves .........! (wow, még a nevünket is odairják. közben észrevettem, hogy a vállam mögött Jake is nézi a lapomat)
Szeretettel várunk a a karácsonyi bál dalainak próbáján. Ha kaptál egy ilyen papírt az azt jelenti, hogy a tanári kar és a diákok esélyésnek tartanak, hogy énekelj. (mikor volt ilyen szavazás?! lehet még akkor mikor hiányoztam. de jó hogy elmondták)
Választható dalok: .... (itt nem irnám le, elég sok fel volt sorolva)
Időpont: december 14.-15.

Kizárt, hogy jelentkezzek! Én, mint énekes?! Hmmm...de mit számit ha nem is jelentkezek?
-Biztos nem fogsz jelentkezni. - mondta Jake
-De fogok. - mi?! fogok? hirtelen felindulás volt, az igaz, de ilyet mondani?
-Igen?! Nem gondoltam volna....- elmosolyodott, mint aki láthatóan észrevette rajtam az idegességet, és tudta, hogy nem akarok szerepelni elsétált mellettem.
Végre Em is odaért hozzám, és elégedett mosollyal közölte velem a nagy hírt.
-Szerepelni fogok. - jaj, nem ez a nagy hír
-Oké, de mit beszéltél Mikekal annyi ideig?
-Megkérdezte, hogy járnék-e vele.
-És igent mondtál neki?! - uhh, ez ilyen "megkérte a kezedet? és igent is mondtál?" kérdés volt =D
-Még szép! Ki mondott volna nemet a legsexibb pasinak?

Clarissa és Allison odalépett Mikehoz, és Emen máris kitört a féltékenység.
-Nők! Még meg se kapják a férfiakat máris féltékenyek. - szólt mögülem a hang. Jake volt az.
-Ahh! Maga még mindig itt van? - kérdeztem
-És hallgatózott? - sutottogta Em, kissé dühösen, hogy azért senki se hallja meg, mert még kérdezősködnek, miről kellett volna hallgatózni.
-Hagyjad Em. Inkább menjünk.

Egész délután MSN-en lógtam. MSN-party volt. Páran az én sulimból, de főként West Hill-esek voltak.
volt, olyan amikor csak néztem miket irnak, pl:
-igaz az, hogy mike allisonnal kavar? remélem nem:$
-allisonnal??? az egy kurva
-én szeretem
-MERT TE KI VAGY?
-mi bajod van? tök jó fej csaj
-jah, ha azt csinálod amit mond
-na de igaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaz? awww mike annyira jól néz ki
-yaya (H)
-a west hilles pasik sokkal jobban néznek ki mint az east side-osok
-kit érdekel?
végre megszólaltam
-mike foglalt, úgy hallottam
-KOMOLYAN?! kivel jár?! =O
-omg, nem gondoltam volna
-hülye vagy! miért ne járna vkivel?
-anyád!
-bmeg, lépjél ki ha nem tetszik vmi!
najó, én itt abbahagytam, kiléptem
jöhet a pancsy, és csucsukálás

November 8, Kedd
Reggel hamarabb keltem, és raktam a telómra egy pár számot, hogy legyen mit hallgatni, az unalmas órákon :/ . Jeff küldött Jimi Hendrixet, azt mondta, hogy hallgassam, és ismerjem meg, mert aki nem tudja milyen számai vannak, és ki is ő az nem ember.
Kint hideg volt, és én még vágytam volna vissza a meleg takaró alá. Mintha eső esett volna, a dér kiült a levelüket búsan hullató fákra, az elhagyott madárfészkekre, az egész környék mintha hófedte lett volna, de már csak pár perc volt az egész amit láttam, az egész éjszakából, egy darabka reggel.
Ma sajnos vagy nem sajnos egyedül kellett mennem. Mindenkinek van nyugis, egyedüli napja. Amikor mindenki próbál egy kicsit magára is gondolni. Nem mintha az egója hagyján, hogy a hétköznapokban másokon járjon az esze. Nálam így van. Sose gondolok olyanra aki nincs velem kapcsolatban. Akitől ne függnék. Egyszóval magamon, hogy mi lesz velem.
Nem beszéltem senkivel, ha nem kellett nem szóltam. :)

November 9, Szerda
Teljesen feltöltődtem a tegnapi naptól, igaz, elfelejtettem tanulni mára, úgyhogy várt rám két vers, meg egy matek házi. Beálitottam hamarabbra az telómat, hogy csörögjön, de amikor ott volt az idő, nem keltem fel. Anya nem keltett, biztos azt hitte készülök. Majd 30kor mikor reggeliznék, észrevette, hogy még mindig alszok. Akkor keltem és köztudott, hogy nagyon lassan készülök. Futnom kellett, hogy elérjek a suliba. Yeee, kicsit se volt ciki. =D Erre kiderül, hogy lyukas óránk lesz, mert  a tanár nem tudta elintézni a helyettesítést. A sötét folyosón padlóján ültünk, rádőltünk a táskánkra, és egymásra. Volt aki kicsit bepunnyadt, én pedig a verseimet olvastam, és Victorral hallgattuk a rádiót a fülesén. Ő az egyetlen fiú akihez hozzászólok az osztályban, persze Danen kivűl.
Egyszer csak látjuk, hogy egy alak lépked át a szűk folyosón egymáshoz érő lábainkon. Kinyitja az ajtót, és eltűnik mögötte. Pár perc múlva kinyitja újra, és annyit mond "Lehet jönni". Mély dörmögős hangja volt, leginkább Mr. Randells-re emlékeztetett.
Beültünk a terembe, időm se volt igazán, hogy valójában megnézzem, jól tippeltem-e de nem is érdekelt. De amikor megfordult. Ajj ne tette volna. Sejtem már kitaláltátok. Jake volt ott. :/
De mi van a hangjával? Biztos megfázott...yeah. Najó nem leszek ilyen...vagy mégis? (6)
Vége lett az órának, a pad alatt tanultam a verset, szerencsére hátul ültem, és Jake nem sokat láthatott belőlem. Összepakoltam a cuccomat, utolsónak értem ki, mert minden kis vacakot kipakolt Hugh a tolltartómból. Persze visszapakolni én fogok. A tanári asztal elé érve Jake megszólitott.
-Sikerült megtanulni a verset?
O M G honnan tudja?
-Öhm, izé...tessék?
-Láttam, hogy a könyvet bújod, majd felnéztél, és "magadban beszéltél". Nekem verstanulásnak tűnt, ha esetleg, nem találkoztam volna még a képzeletbeli barátoddal.
-Ha-ha... Viszontlátásra.
-Viszontlátásra.

November 10, Csütörtök
Egész nap Dannel voltam. Délelőtt MSN, délután elmentünk a parkba. Van egy hatalmas diófa, és körül van négy pad, leüntünk az egyikre, és egész délután ott ültünk.
-Nem értem, miért ütött meg Mr. Lennox. - mondtam neki, hogy nehogy véletlenül is hozzám kapcsolódhasson.
-Valami csókról hadovált, de semmit nem értettem.
-Csók?...

Estefelé hazakisért Dan, tv-ztem és elaludtam :)

November 11, Péntek
Olyan jó, hogy van egy kis szünet. Ki birja ezt az iramot? Délelőtt Em hívott, hogy menjek a pályára, mert már elég sokan vannak, hülyülünk egy jót. Semmi kedvem nem volt egyedül menni, de hát ez van.
Elmentem, tényleg sokan voltak. A West Hillből is volt pár srác. Amikor közeledtem a pad felé, egy fiú futott oda hozzám, átkarolta a nyakamat.
-Végre itt vagy Jane!
-Te ki vagy?
-Luke. - hitetlenkedve nézett rám először,  hogy nem tudom ki ő, aztán kinyögte a nevét.
-Biztos.

Ahogy közelebb értünk a tömeghez, Em is közelebb lépett. Luke mint egy magabiztos hím intett a fiúk felé, hogy "Nézzétek mim van!" addig én kérdően Emre néztem, hogy mégis ki ez a muksó is mit akar. Még mielőtt választ kaphattam volna, Luke visszafordult és megvillantotta hibátlan fehér fogsorát.
Jó társaság gyűlt össze, rengeteget nevettem. Krétával rajzoltak fel pöttyökötet, mintha twister lenne. Amikor épp "olyan" helyzetben voltam, Luke ráirta a fenekemre hogy SEXY.
Ahogy egész nap beszélgettünk, meg dumáltunk rájöttem, hogy mekkora egy egoista is Luke. Már bőven sötét volt, mikor mindenki elindult hazafelé. Én viszont annyira szomjas voltam, hogy nem tudtam Emmel menni, ő pedig nem akart megvárni, mert már igy is több mint 20 perces késésben van valami találkozóról.
Elindultam az éjjel-nappali felé, hogy vegyek valamit.
-Csókolom! - köszöntem az idős hölgynek
-Szervusz drágám! Mit adhatok?
-Egy ásványvizet kérek.
Kutattam a zsebembe a pénz után, de nem volt meg az összeg. Csak egy kezet láttam a vállam felett átnyújtani, amit a hölgy el is vett, majd közelebb tolta az ásványvizet. Megfordultam ki ez a hősies lovag, de csak egy pöffeszkedő majmot láttam.
-Nem kellett volna.
-Dehogynem - válaszolta Luke
-Akkor jó. - elvettem amit kaptam, és otthagytam.
-Várj! Hazakisérlek
-Ahh...
Igaz, nem lett volna jó buli egyedül hazasétálni, de megkockáztatom, hogy jobb társaság vagyok magamnak, mint ő.
Egy helyben álltam ott, végiggondoltam a variációkat, majd amikor felnéztem Luke megcsókolt. Awww az a csók. Visszacsókoltam. Tudom! Mintha nem abban a pillanatban gondoltam volna arra, mekkora bunkó és egoista. Mikor újra végigfutott ez az agyamon, ellköktem magamtól.
-Mi-mi-mi volt ez?! - dadogtam zavaromban
-Amire egész nap vártam, és vágytam.
-Bunkó!
Otthagytam, egyedül sétáltam haza.

November 12, Szombat
Felhívtam Dant, mi lenne ha találkoznánk. Talán azért is őt hívtam ma először, mert kissé lelkiismeret-furdalásom volt amiatt, hogy tegnap visszacsókoltam.
-Igen tessék? - szólt bele Dan
-Szija! Én vagyok.
-Szia.
-Nem tűnsz valami boldognak.
-Te viszont annál inkább! Jól sikerült a tegnap estéd?
-Mi van?
-Láttalak azzal a barommal smárolni.
-Az tévedés volt.
-Aha, nekem nem úgy tűnt. Nem tudom te mit akarsz ettől a kapcsolattól, de szerintem nem fontos számodra.
-De Dan! Most mondtam hogy egy tévedés volt! Nem én csókoltam meg őt!
-Láttam amit láttam, most dolgom van. Pá
-Pá!

Ajj, miért vagyok ennyire peches?! Most mi lesz?! Csörgött a telóm, Em volt az.
-Igen?
-Szija Janie - baby. Szeretném ha eljönnél a térre.
-Nincs sok kedvem. Miért mi van ott?
-Gyerünk már!
-Oké, fél óra és ott vagyok.
-Rendben, a könyvtár felőli részen leszünk.

Felkaptam magamra egy göncöt, mint valami lepukkant, úgy nézhettem ki. Nem is néztem mit veszek fel.
Kicsit hamarabb odaértem, messziről láttam, hogy Luke ott áll. Fellendültem, és odamentem hozzá. Próbáltam nyugodtnak tűnni, ne vegyenek észre semmit, és meglepetés érje őket. De nem úgy tűnt. Luke maga elé emelte a kezeit, hogy próbáljon távol tartani, de ökölbe szoritottam a kezemet, és megütöttem. Az orra egyből vérezni kezdett, olyannyira, hogy már az ütéskor véres lett a kezem.
-MEG VAGY ŐRÜLVE?!
-Hülye ribanc! - hallottam egy másik fiútól.
Emma arrébb lökött.
-Mégis mi a fene bajod van?
-Az, hogy egy idióta.
Otthagytam őket. Nem érdekelt, az a hű de nagy dolog amiért idehivtak.

<November 13, Vasárnap
Délelőtt elmentem a sétányra, hogy kipihenjem magam. Feldúlt voltam tegnap, egész nap. Láttam, hogy Dan szintén egyedül, néhány paddal arrébb ült. Odamentem hozzá, de teljesen zavarba jött.
-Jane! Mi a fenét keresel itt?
-Mégis mit kereshetnék itt? Lekoptatsz, és ennyit tudsz mondani?!
-Nincs mondanivalóm, menj!
-Nem megyek!

Egy lányt láttam közeliteni, két tejeskávé volt a kezében. Leült mellé, majd rámcsodálkozott, hogy miért állok ott. Nem úgy tűnt mintha nem ismert volna, de én mégse emlékeztem rá.
-A csók a bajod? Elmondtam, és most is azt tudom mondani, hogy az egy té-ve-dés!
-Azt nem kérdezed meg, hogy Ő miért volt ott? - vágott közbe a lány, és beleszürcsölt a kávéba.
Ránéztem Danre, de ő lehajtotta a fejét, erőt vett, és rámnézett. De egy szót se tudott szólni.
-Nos, ha te nem mondod el édes - nézett Danre - akkor én. Tudod, Dannek egy érett nőre van szüksége. Tegnap hozzám igyekezett, és hát mit ne mondjak? Igazán élveztük az éjszakát. -nevette el magát
A szemeim könnyben ültek.
-Mi-i?! - remegő hangom elcsuklott.
-Az volt amire gondolsz Janie - szólt újra a lány. - Mégis mit gondoltál?
-Dan! - néztem erősen rá, hogy mondja azt, hogy hazudik, hogy ő sose tett volna vele ilyet.
-Jane...
-Mégis...-nem tudtam végigmondani, majd csak pár másodperc erőgyűjtés után tudtam folytatni - mit tettem veled, hogy te ezzel viszonoztad?
Már nem birtam, a végén a könnyek versenyt futva indultak meg szemeimből. Otthagytam őket, még egyszer visszanéztem. Dan ugyanúgy nézett lefelé, mikor otthagytam, és a lány, átkarolta a nyakát, és mosolyogva mondott valamit, és Dan is elmosolyodott.

Ne kérdezzétek, hogy éreztem. Leirhatatlan fájdalom. Aludni nem tudtam, csak forgolódtam.

November 14, Hétfő
Ahogy felkeltem, az első emlékem az esti álmomból egy mondtat volt. "Beszélnem kell veled Jake". Felbuzdulva ezen, elhatároztam, hogy felkeresem Jake-t, és beszélek vele. Kiöntöm neki a lelkemet, ha hajlandó meghallgatni. Muszáj meghallgatnia. Egy baj van, nem tudom hol lakik, merre keressem.
Felhívtam az osztályfőnökömet, hogy meg tudja-e adni, de csak Mrs. Woodhouse számát tudta megadni, hogy tőle kérdezzem. Yee, kedvenc tanárom. Nah, de mindegy, egy koholt okból felhívtam, majd érdeklődtem, hogy hol tudnám elérni Jake-t. Telefonszámot adott, felhívtam.

-Igen?
-Hahhhh....de jó hallani a hangját.
-Jane?!
-Beszélnünk kell. Vagyis nem! De!
-Mi a baj? Annyira gondterhelt a hangod.
-Az... Nem tudna? Esetleg...csak néhány perc. Szükségem van a véleményére.
-Bármikor. Fél óra múlva Bobnál?
-Jó, sietek. Köszönöm
-Ok, Szia!
-Viszlát!

Én már ott ültem, amikor Jake belépett, én idegesen kocogtattam a poharam oldalát, ami láthatóan idegesitette a körülöttem lévőket.
-Minden rendben? - ült le Jake
-Nincs...semmi. - abbahagytam a kocogtatást, majd újra folytattam.
Jake megfogta a kezem, és kivette közüle a poharat.
-Nézz rám! Mi a baj?
A remegő kezeimet a számba raktam, és a körmömet rágtam.
-Dan, lefeküdt egy csajjal.
-Tessék? Kezd az elejéről.
-Valamelyik nap, a pályán találkoztam Lukekal, aki azon az estén kifizette a vizemet, amit venni akartam. Aztán megcsókolt. Igaz, hogy visszacsókoltam, de egyszerűen ellenszenvesnek tartom, és pofátlannak, és szemétnek...Aztán másnap felhívtam Dant, hogy könnyitsek a szivemen, de kiderült, hogy meglátott minket. Nem is gondoltam rá, ő mit kereshetett ott. De aztán tegnap a sétányon találkoztam Dannel és a lánnyal. A lány elmondta, hogy Dannek egy érett nő kell, és hogy ...
A végére már nem jutott szussz, és erő, hogy kimondjam. De Jake láthatóan értette mire gondoltam.
Jake mondani akart valamit, de látszott rajta, hogy mélyen meglepődött. Nem csodálom.
-Látni se akarom többet - mondtam újra, szinte kiáltottam.
Mindenki ránk nézett, azt hitték Jakenek ordibálok. Jake kényszermosolyán, és ahogy mondta hogy "Semmi baj" miközben eldölötte a borsot az asztal közepén elmosolyodtam.
-Ne bánkódj miatta. Ennyit mondhatok. Te bármennyire is szeretted, ő nem volt képes rá, felfogja mennyire értékes is a szereteted. Eldobta magától. Most majd megtanulja, hogy egy barát szive törékenyebb mint egy szeretőé. Csak az a baj, hogy te elsősorban barát voltál, és csak aztán szerető.
Átültem Jake mellé, és megöleltem. Amilyen hosszan csak tudtam, öleltem.
Jake egy kis papirra leirta a cimét, és a telefonszámát.
-Ha bármi kell, hozzám bármikor fordulhatsz. Én mindig fogok neked segiteni.
-Köszönöm.
-De ha most nem haragszol, el fogok késni egy továbbképzésről.
-Ohh, persze, persze. Köszönöm, hogy szánt rám időt.
-Rád bármikor. Szia
-Szia

Rámmosolygott utoljára, a szavai olyanok voltak, mintha összeseperte volna a törött szivemet, és egy bársonytakaróba tette volna, és jól elzárta volna minden újabb veszély elől.

November 15, Kedd
Holnap újra suli, tanultam, hogy elhesegessem a gondolataimat. Közösben elmondtam Jessnek és Emnek mi történt. Alig hitték amit mondok. Bár már az elején meglepődtek, hogy Luke megcsókolt. Akkor a másik dolgon hogy csodálkozhattak.
-Gyere el ma este az El Inezbe! A nagybátyjám bevisz ingyen három főt, az egyik tag a spanja ott - irta Jess közösben
-Nem! - irta Em
-Oké - irtam én.
-Jane! Nem mehetsz! - szólt rám Em
-Dehogynem.
-Igy van. Em, téged is beviszlek. - ajánlotta fel Jess
-Kössz nem.
-Én megyek. - mondtam
-Akkor fél 8kor találkozunk az El Inez előtt.
-Ott leszek.

A tegnapi nadrágomat vettem fel, amin még rajta volt a SEXY felirat. Fel se tűnt, csak mikor már felvettem. De akkor már nem vettem le.
Ott voltam, ahogy megbeszéltük.
A következő 1-2 órát ne kérdezzétek. Kiesett. Arra emlékszem, hogy a rendőrök jöttek valamiért, aztán megnézték a tárcámat. A zsebeimet, aztán elvittek Jakehez. A zsebembe volt a cim, amit tegnap adott Jake.
Az ajtóban álltunk, két rendőr mellettem. Nagyon buli volt. XD Már harmadjára kopogtattak amikor Jake kinyitotta az ajtót.
-Te jó ég!
Rádöltöttek Jake-re, aki kérdezett valamit a rendőröktől, majd bezárta az ajtót. Éreztem, hogy kedek kijózanodni, de a lábamra még nem tudok ráállni. Jake beállitott a zuhany alá, és kissé hideg, langyos vizet engedett rám. Őt is viz érte, a haja elől vizes lett.
-Mégis mit tettél? - szögezte hozzám a kérdést.
-Huhh...
-Azt látom.

Felvett az ölébe, és befektetett az ágyába, majd az ággyal szembe lévő kanapére megágyazott, és elaludtunk.

November 16, Szerda
Reggel csörgött a telefonom. Kihalásztam a farzsebemből, és felvettem.
-Igen?
-Gratulálok! Majd magyarázkodhatz anyukádnak, miért kellett, hogy hazudjak neki.
-Tessék?
-Azt mondtam neki, hogy itt aludtál nálunk. És most mondd meg végre, hol a fenében vagy.
-Jake-nél. Azt hiszem.
-AZT HISZED?! És mit keresel Jakenél?
-Hosszú
-Akkor lesz időd gondolkodni, hogy rövidited le, mire elérsz a suliba. Bemegyek hozzátok, hogy összerakjam a cuccodat. Egy köszönöm elég lesz!
-Köszi.
-Nah, szia! Siess
-Szia!

Jake-t nem zavarta a telefoncsörgés, aludt tovább. Ránéztem az órára, és már 6:50 volt. Ahogy felpattantam az ágyból, a fejem hirtelen kővé nehezedett, ami legszivesebben visszavágyott volna az ágyba. Odaléptem Jakehez, és felébresztettem.
-Keljen! Nem érek oda!
-Uhm...
Mentem a fürdőszoba felé, de hallotam hogy Jake elnevette magát.
-Mit nevet?!
-Tetszik a nadrágod!
Észrevette a SEXY feliratot. Ezekszerint Jake (is) először a fenekemet nézi. Ahh!
-Ha-ha. Luke csinálta.
-:O
Jake felült a kanapén, boxerben, és fehér pólóban volt, a haja össze-vissza állt, és ő csak mosolygott. Teljesen elolvadtam, lehet el is pirultam, de gyorsan elfordultam, és a fürdőszobába siettem.
-Miért van magának női sminkje?! - kiabáltam ki a fürdőszobából.
-A hugomé.
-Itt lakik a huga?! Te jó ég, mikor jön haza?
-Nem, nem lakik itt. Csak néhány ruhája itt van, mert ő is olyan zavaros mint te.
-Remélem nem bánja ha használom.
-Biztos nem, a ruhája közül is válassz valamit. Összedobok valami kaját.
Felöltöztem, kisminkeltem magam. Jake akkor már evett, és ugyanúgy nézett ki, az egyik lábát felhúzta maga mellé a székre, és corn flakeset evett. Mint egy gyerek...:S :D
-Azt mondta összedob valamit.
-Összedobtam egy kis tejet egy kis corn flakes-szel.
-Profi...=D
-Kérsz? :)
-Inkább valami emberibb kaját ennék.
-Szalonna van?
-Ennyire emberit?! - Nem tudta kimondani nevetés nélkül, a végén kitört belőle :D
-Ajj - nem birtam megállni én se hogy ne nevessek. - nem szalonnát akarok enni =D
-Ott van a kamra második polcán.

Összevágtam a hagymát, szalonnát, párizsit, és ütöttem rá 2 tojást.
-Hmmm...villás reggeli? Meghívsz?
-Persze. Magának nem lesz órája?
-Nem, majd csak második lesz, a harmadikosokkal.
-Egyébként nem is kérdezed, hogy miért rendőrökkel állitottam be ide?
-Tudom.
-Igen?!
-Megkérdeztem tegnap.
-És mit mondtak?
-Miért? Te nem tudod?
-Hát, elég homályos mi történt...
-Fülest kaptak, hogy drogot árulnak, és szórnak az italokba.
-Komolyan? Az El Inzeben?! - hitetlenkedtem
-Ezek szerint... Ittál olyat ami előre ki lett töltve?
-De még mennyit. Uhh, rossz rágondolni, már amire emlékszek. Nah, de megyek, mert mire átérek a városon.
-Miért nem mész taxival? Hívok egyet.

Bementem a fürdőszobába, hogy a lerakott farmeremből kihalásszak egy kis pénzt, de szerencsétlenségemre üres volt a pénztárcám. Amikor Jake lerakta a  telefont akkor léptem ki, nyomott arccal.
-Mi a gond? - kérdezte Jake
-Nincs pénzem.
-Ugyan ne viccelj, kifizetem. - nevetett
Rámosolyogtam, elvettem tőle a pénzt.
-Na siess!
-Viszlát! - nyitottam az ajtót és futottam le a lépcsőn.
A bejárátnál belefutottam egy lányba. Minden kiesett a kezei közül.
-Basszus! Nem figyelsz?
-Bocsi! Segitek!
-Te Jakenél jártál? Hány éves vagy te?! És ezek az én ruháim!
Meglepetten néztem rá. Ő lenne Jake húga?
-18 vagyok. Bocsi, Jake azt mondta, hogy...
-Úristen Jake... - motyogta a lány.
-Te...?
-Nicole vagyok, Jake húga.
-Jane. Jake a tanárom.
-Egyre jobb!
-Tessék?
Hallottam, hogy dudál a taxi.
-Bocsi, mennem kell. - mondtam
-Menj csak...

-Az East Side-hoz. - mondtam a sofőrnek
Megcsörrent a telefonom.
-Igen?
-Hol vagy mááááááár?!
-Neked is szia Em.
-Siess már!
-Már a taxiban ülök.
-Remek, mondjad a sofőrnek, hogy lépjen rá!
-Ó, de! Most miért vagy ilyen?
-Azért mert nem tetszik nekem. Tegnap biztos...majd elmondom. Siess
-Ok.
-Szia
-Szia

Pár perccel később már ott voltam, kiszálltam a taxiból. Mindenki különösen nézett rám. Dan rámnézett felhúzta a szemöldökét, és elfordult. Volt aki nevetett. Allison odabillegett elém Clarissával.
-Hallom Janie tegnap mi ... - Em futott, és arrébblökte Allisont. - Ribancok! - kiáltott utánunk
-Hogy gondoltad, hogy csak úgy elmész azzal az agyilag zokni Jess-szel "partyzni".
-Mi bajod van Jess-szel?
-Ajj, hülye vagy! Nem veszed észre, hogy lejáratod magad? Égeted magadat.
-Mi van?! Szóval téged is égetlek mert itt vagy velem. Kössz szépen. - kikaptam a kezei közül a táskámat, és irány a 27-es terem.
Méghogy égetem magamat! Mégis mivel? Nekem nem jár ki egy kis szórakozás? Mi van akkor ha seggrészegre iszom magam? Nem mintha ő sose itta volna le magát.

Egész nap valahogy másképp néztek rám. Akik eddig nem kedveltek, azok ma főleg nem ugrottak a nyakamba, és akikkel eddig jóban voltam, sajnálkozva néztek rám.

November 17, Csütörtök
Kinek van kedve egy ilyen utálkozós nap után újra iskolába menni? De pozitívan nézem a dolgokat, és elindulok, hátha valami új lesz. Danre már rá se nézek, nem szólok hozzá. Lehet majd egy hónap múlva megtörök, és köszönni fogok neki. Bár erősen kétlem. Ekkora csalódást.

Töriből kaptam egy kemény kettest, meglátszik mennyire tanultam. Ajj, mi baj van másokkal? Mi bajuk velem?
Csalódtam az egész suliban, semmi új. Mindenki ujjal mutogatva néz rám.

November 18, Péntek
Csak egy nap, csak egy nap! Kell valami ami erőt adjon. De mégis mi lenne az? Senki semmit nem változott a tegnapihoz képest! De miért? Miért nem veszik észre, hogy összetörték a szivemet, és a tettes közüttük jár, és együtt nevetnek vele!? Em is elfordult. Nem arról szól a barátság, hogy kitartunk egymás mellett? Nem, Em itthagyott, hogy a ragadozók széttépjenek.

November 19, Szombat
Meglátogattam apát. Ezt nem tudom leírni, annyira...

November 20, Vasárnap
Egész nap zuhogott az eső. Fent voltam MSN-en, sokakkal beszéltem, de nem sokak érdekeltek. Miért is érdeklnének mikor a suliban elfordulnak MSN-en meg nyalnak. Dave is egész nap a nyakamon lógott. Délelőtt anya nyagatott, hogy menjek boltba. Esőben? Remek. Végülis elmentem, összefutottam két imádott tanárommal, és akkor jutott eszembe, hogy csak egy tanár van akit kedvelek, aki a legjobb tanár. Nem, nem Jake az. Ő más... Nos ez van. Nem vagyok a tanárok kedvence.